Júl. 5-én a magyarországi Neszmély községben Megvalósítható önkormányzatiság címmel Kárpát-medencei önkormányzati konferenciára került sor a Magyarok Világszövetsége rendezésében. A bevezető előadásokat Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke tartotta. A konferencia három témát érintett: az önkormányzatokra vonatkozó törvénykezés helyzete a Kárpát-medencében; az önkormányzatok társulási lehetőségei, az önkormányzati szövetségek kérdése; az önkormányzati társulások, szövetségek szerepe az európai integrációban. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Tamás Sándor és Varga Attila parlamenti képviselők, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Török Sándor, Kézdivásárhely alpolgármestere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./
1999. augusztus 13.
1989 decemberében Kézdivásárhelyen a népharag áldozata lett az emberekkel kegyetlenkedő, Aurel Agache milicista. Emiatt eljárást indítottak több helyi lakos ellen. Iochom István Kísért a múlt Székelyföldön. Az úgynevezett Agache-ügy címen könyvben foglalta össze a történteket. Agache családja perelni akarja a szerzőt könyvéért. Török Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke elítélte a per gondolatát, mondván, mindenki előtt ismeretes az évek óta húzódó koncepciós per. A helyi RMDSZ, de Kézdivásárhely lakossága is ki fog állni Iochom mellett. /Az RMDSZ állást foglalt. Támogatja Iochom Istvánt. = Székely Hírmondó (Független hetilap, Kézdivásárhely), aug. 13. - IV. évf. 32. sz./
2001. május 18.
Máj. 20-tól Nyújtód iskolája a falu jeles szülötte, Jakabos Ödön nevét fogja viselni. A Jakabos-domborművet Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész készítette. A vendégeket László Irma iskolaigazgató fogja köszönteni, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás Sándor parlamenti képviselő, Keresztély Irma főtanfelügyelő és Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester szól az egybegyűltekhez. Végül Gálfalvi Zsolt Jakabos Ödön Indiai útinapló című könyvének legújabb kiadását fogja bemutatni. /(Iochom): Iskolakeresztelő Nyújtódon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2001. szeptember 17.
Szept. 14-15-én nyolcadik alkalommal szerveztek őszi sokadalmat Kézdivásárhely főterén. Negyven helybeli, sepsiszentgyörgyi, brassói, szovátai, hétfalusi, bukaresti, ploiesti-i és korondi alkalmi árus sorakozott fel a főtéren. A rendezvényre a céhes város önkormányzata az anyaországi hét testvérvárost is meghívta. Török Sándor polgármester megnyitotta az idei sokadalmat, majd Léstyán Ferenc gyulafehérvári ny. püspöki helynök 507 templomi fotóját bemutató Megszentelt kövek c. kiállítására került sor. Fellépett a mezőhegyesi táncegyüttes, a Vigadó gyermektánccsoportja, a kovásznai tanulók moderntánc-csoportja, a kézdivásárhelyi Galaxis tánccsoport és a magyarországi sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes. Másnap a helybeli, uzoni és rétyi fúvószenekarok mutatkoztak be, Puki bácsi és a Mesekaláka előadása sem maradt el. /(Iochom): Őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2001. október 11.
Okt. 5-én harmadszor szólalt meg a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ épületében működő Babes-Bolyai Főiskola hallgatóinak a tanév kezdését hirdető csengő. A megnyitón jelen volt dr. Szamosközi István, a Tanítóképző Főiskola igazgatója, a kolozsvári tudományegyetem pszichológia - neveléstudományi szakának dékánja, Ördög Gyárfás Lajos, a megyei tanács képviselője, Török Sándor polgármester, Németh Csaba szenátor és természetesen a főiskola tanárai, ill. hallgatói. A 2001/2002-es tanévet Bajcsi Ildikó tanárnő, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese nyitotta meg, mondván: "1999-ben egy álom vált valóra: itthon, a szülőföldünkön lehet tanulni. És íme, felnőttünk: öt évfolyammal indulunk az idén." Nappali tagozaton három, az összevont tagozaton két évfolyam, összesen 254 hallgató kezdi meg a tanévet, ebből 79-en első évesek. Az iskola fő profilja a tanítóképzés, de emellett angol szakon is tanul 123 hallgató. /Bartos Lóránt: Harmadszor szólt a csengő. Tanévnyitás a Főiskolán. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./
2001. december 8.
A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30.
2002. január 25.
Ezen a helyen, a város egész lakosságának szeme láttára bestiális módon megöltek egy embert. Aki nem volt sem jobb, sem rosszabb azoknál, akik tétlenül végignézték meglincselését. Emlékezetül, hogy ilyesmi soha többet ne ismétlődjön meg." – ez a szöveg lenne olvasható – román és magyar nyelven – azon az emléktáblán, melyet Agache Aurel kíván elhelyezni városunk főterén, egész pontosan ott, hol apját 1989-ben meglincselték. Agache Aurel beadványban arra kérte a polgármestert, hogy engedélyezzék egy emléktábla elhelyezését azon a helyen, hol apját, a post-mortem ezredessé előléptetett tisztet megölték. Agache azt is leírja: nincs ellenére, ha valaki egy másik plakettet kívánna tenni az apjáé mellé, ha az illető úgy véli, hogy az általa leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Agache a felmerülő költségeket is állná. Török Sándor polgármester ezzel kapcsolatosan elmondta: Agache kérését a kézdivásárhelyi tanács városrendészeti bizottsága elé terjesztették és annak függvényében, hogy a bizottság döntést hoz ez ügyben, értesítik az Agache családot. /Bartos Lóránt: Döntés előtt a kézdivásárhelyi tanács. Agache-emlékplakett a főtéren? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./ Kézdivásárhely többszáz-éves történelmének számtalan eseményére, neves személyiségére szobrok, emléktáblák, utca-nevek, épületek emlékeztetnek. Most egy család tagjai egy olyan embernek akarnak emléktáblát állítani, aki a közelmúlt eseményei közül a legkegyetlenebb emlékeit idézi. Neve hallatán sokunknak még ma is elszorul a torka, mert e névhez a Securitaten töltött éj-szakák, megerőszakolt nők, ártatlanul elhurcolt emberek, halálba hajszolt áldozatok, törvénytelenül elkobzott értéktárgyak, külföldre menekült otthontalanok emléke tapad. Számolni kell azzal, hogy mire emlékszik Kézdivásárhely Agache Aurel post-mortem ezredes kapcsán. Ez az ember, amint mondják – üres kézzel érkezett, s amikor távozott, magával vitte számtalan magyar ember nyugalmát, álmait, vágyait, szabadságát. Kézdivásárhelyt erre emlékeztetné ennek az embernek az emléktáblája. És azokra, akik még ma is börtönben sínylődnek, vagy otthontalanul bujdosnak a nagy-világban. /Ferencz Éva: Egy emléktábla margójára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./
2002. április 13.
Kézdivásárhely polgármesteri hivatala febr. 15-én visszautasította az Agache család kérését, hogy emléktáblát szereljenek a főtéri szülészet-nőgyógyászat épületére, ahol a néhai őrnagyot a tömeg meglincselte. Ifj. Agache ennek ellenére febr. 28-án építkezési engedély kibocsátását kérte. A polgármesteri hivatal részéről Török Sándor polgármester és Zátyi András jegyző márc. 26-án ismételten közölte az Agache családdal: a Gábor Áron tér és az udvarterek a város történelmi központjaként nyilvántartott műemlékek, nem engedélyeznek semmiféle emléktábla-szerelést. /(Iochom): Agache-ügy. Másodszor is: nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2002. június 10.
Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./
2002. szeptember 16.
Kézdivásárhely emlékművet állított hősi halottainak, mindazoknak, akik az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban, illetve az első és második világháborúban vesztették életüket. A Bocskay Vince szovátai szobrász által készített emlékmű márványtalapzatára 253 nevet véstek. Szept. 13-án több mint félezren gyűltek össze az egykori Székely Katonai Nevelde - a város legjelentősebb világi jellegű műemlék épülete - előtti téren. Török Sándor polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének ügyvezető elnöke elmondta: Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter 1995-ben hétszáz amerikai dollár adományozásával kezdeményezte az emlékmű felállítását. A polgármester köszönetet mondott az Orbán-kormánynak - 1,5 millió forinttal támogatták az emlékmű elkészítését -, a TGS és New Fashion cégeknek, valamint a Nagy Mózes Alapítványnak, és mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Az ünnepségen jelen volt dr. Jeszenszky Géza leköszönt amerikai magyar nagykövet, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József segédpüspök, Demeter János, Baka Mátyás és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve két alelnöke, Roth Tibor, a romániai Cionista Szövetség elnöke és a magyar történelmi egyházak képviselői. Markó Béla szövetségi elnök az áldozathozatal fontosságát hangsúlyozta. Roth Tibor a zsidóság által hozott véráldozatot emelte ki, Tamás Sándor képviselő elmondta: olyan személyeknek állítottak emléket, akiknek gyermekei, unokái, rokonai itt állnak ezen a téren, gyertyát vagy virágot szorongatva kezükben. /Iochom István: Kézdivásárhely. Emlékmű a hősi halottaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2003. február 18.
Kézdivásárhelyen 1996 decemberében jegyezték be a fejlesztési egyesületet, és tevékenységét 1997-ben kezdte a PHARE-PAEM-programmal, melynek költségvetése 126 500 ECU volt, mutatta be munkájukat Könczey Lehel, az egyesület ügyvezető igazgatója. Pályázataik elsősorban szociális tevékenységre, szociális háló kialakítására irányulnak. A múlt év legnagyobb megvalósítása a szociális étkezde beindítása volt. A pályázat nyomán hét új munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg nyolcvanöt, a közeljövőben százhetven rászorulónak biztosítanak ingyen étkezést. Idénre az egyesület szociális központ létesítését pályázta meg sikeresen, melyet a szociális étkezde épületében szeretnének beindítani. Ezzel a pályázattal tizennégy új munkahelyet teremtenek. Most tevékenységüket kiterjesztik a kisrégióra, Kézdiszékre. Az egyesület felvállalja Felső-Háromszék kistérségi fejlesztési stratégiájának a kidolgozását, illetve a pályázatok előkészítését, monitorizálását. Török Sándor polgármester, az egyesület vezetőségének tagja elmondta: ezzel az egyesület egész Felső-Háromszéket fogja szolgálni. /Iochom István: Mérföldkőhöz érkezett a helyi fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2003. április 14.
Ápr. 11-én Kézdivásárhelyen Polgári Mozgalom alakult. Jelen volt Borsos Géza tanár, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságának és a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, továbbá a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom több markáns egyénisége, Tamás Sándor parlamenti képviselő és Török Sándor polgármester, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke. Borsos Géza elmondta: senki nem akar egységet bontani, de nem kell összetéveszteni az RMDSZ egységét a nemzetrész, a székelység cselekvési egységével. Dr. Fekete Károly állatorvos, a kézdivásárhelyi Polgári Mozgalom kezdeményező csoportjának vezéregyénisége vitaindítóként kérdéseket tett fel: az RMDSZ miért nem a szatmárnémeti kongresszus előtt szervezte meg az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát, Háromszék megyének miért van román prefektusa? Orbán Dezső, Torzsa József, Bartók Ferenc, dr. Dezső Dénes, Jancsó János, Jancsó Csilla, Göthér József szintén az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét marasztalta el. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget, a testület tagja lett: dr. Fekete Károly, Fekete Miklós, Göthér József, Laczkó Áron, dr. Dezső Dénes és Baka Valér. /Iochom István: Polgári Mozgalom alakult Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./
2003. július 23.
Kézdivásárhely önkormányzata, az RMDSZ helyi szervezete és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezdeményezésére a Kossuth és az Ady utca kereszteződésénél júl. 22-én ezerötszáz fős ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel Vetró András bronzba öntött Kossuth-mellszobrát. Ezzel a város polgárainak több mint százéves álma teljesült.Ünnepi beszédet Török Sándor polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikusa mondott. A szobrot Deutsch Tamás és Tamás Sándor leplezte le, majd Bodó Imre kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes és Szőcs László kézdiorbaiszéki református esperes megáldotta és megszentelte. A magyar és a székely himnusz eléneklése után közéleti személyiségek megkoszorúzták a szobrot. /Iochom István: Kossuth szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
2003. augusztus 14.
Az Agricultura Romaniei hetilap cikkírója a háromszéki román közösséget ért sérelemnek tekinti a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás területének visszaszolgáltatását. Török Sándor polgármester cáfolta a szaklapban megjelenteket, és kifejtette, a jogos tulajdonukat követelő gazdák minden bizonnyal hatékonyabban kísérletezhetnek majd az érintett földterületen.A cikk szó szerint idézte Horia Grama Kovászna megyei prefektus Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszternek írt levelét. A prefektus levelében kifejtette, hogy miért nem ért egyet az állomás területének 227 hektárra való csökkentésével. A kézdivásárhelyi kísérleti állomás Ceausescu rendeletével alakult meg. A földeket az akkori termelőszövetkezetektől verbuválták össze.Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere meglepődve olvasta az újságcikket: "Az utolsó talpalatnyi földdel kapcsolatosan megjegyezném, hogy ez a terület az utolsó rögig a háromszéki gazdák telekkönyvezett tulajdona, amit a román állam teljesen jogtalanul vett el, és amelyet a kilencvenes évek elején, valamint a 2000-ben megjelent törvények alapján próbál valamilyen formában visszaszolgáltatni. A cikkből számomra kiderül, hogy az írója szerint a földtörvény csak a Romániában élő románokra vonatkozik, a magyarokra nem. Mi nem kérünk egyebet, csak azt, amit a törvény minden egyes állampolgár számára biztosít." /Bartos Lóránt: "Az utolsó talpalatnyi román föld". = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2003. augusztus 22.
Zeteváraljának üzlete, kocsmája és nagy kapacitással működő deszkagyára van. 1941 óta viseli mai nevét, korábban Török-, illetve Zsigmond-telepként emlegették. A népes Zetelaka szaporodásával a községtől nagyobb, akár 15 km-es távolságban is erdei házakat, istállókat és szénapadlásokat építettek. Ma már önálló települések, Zetelakához tartoznak közigazgatásilag: Zeteváralja 6 km-re, Ivó 12, Deság 14, Sikaszó 18, Küküllőmező 23 km-re fekszik a községközponttól. Egyházilag is önállóvá lett, a templomhoz torony épült Mátyás Gábor plébánosnak köszönhetően, e plébániához tartozik Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és a Libán is. Deák Ferenc szentábrahámi születésű tanító, aki több mint fél évszázada tanít Zetelakán és kutatja annak történetét, 2000-ben Székelyudvarhelyen kiadott kétkötetes munkájában (Zetelaka 1. Táj és ember, 2. Népélet - gazdasági élet) a következőket foglalja össze: 1895-től egy Török Sándor nevű fakereskedő az Ivó vizére turbinás fűrészgyárat épített, munkásokat toborzott, és bár pár év múlva a gyár megszűnt, Török-telepként emlegették e helyet. Zeteváralján 1956-ban 674, 1960-ban 784 fő, 1977-ben 765 fő lakott a településen. 1992-ben az állandó lakosság 732 fő volt, ebből magyar 685, román 46, orosz 1. Vallási megoszlásuk: 698 római katolikus, 23 ortodox, 8 református, 3 unitárius. Ugyanez évben 27 székely kapu állt a faluban. 1993-ban vette fel az iskola Jókai Mór nevét. A Zeteváraljáért Egyesületet, melynek elnöke Sólyom István, 2001-ben jegyezték be, és falufejlesztéssel, a kulturális élettel és az iskolával kíván foglalkozni. /P. Buzogány Árpád: Zeteváralja: a famunkához értenek itt a férfiemberek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./
2003. október 6.
Okt. 3-5-e között Kézdivásárhelyen tartották a Kézdivásárhelyi Családegyesület szervezésében az erdélyi családszervezetek második fórumát, melyen vajdasági és magyarországi szervezetek képviselői is részt vettek. Itt volt dr. Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke is. A rendezvény első napján a részt vevő szervezetek beszámolója hangzott el. A résztvevők a nagycsaládok nehéz életkörülményeire hívták fel a jelen levő politikusok figyelmét, továbbá az RMDSZ-t a programjában szereplő családpolitika betartására. Az RMDSZ vezetőségéhez címzett állásfoglalásában a közgyűlés szorgalmazza a személyi jövedelemadó egy százalékának célirányos felhasználására vonatkozó törvénytervezet elfogadását. Az utolsó napon Perkőre szervezett közös kirándulásra került sor. /Erdélyi családszervezetek második fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./ Okt. 3-án Csíki Sándor, a Kárpát-medencei Családegyesület alelnöke vállalta a moderátor szerepét. A meghívottak többsége a magyarság lélekszámának csökkenése miatt aggodalmának adott hangot, okt. 4-én az előadók egy része - Tamás Sándor képviselő, Török Sándor polgármester - is erről beszélt. Németh Csaba szenátor az egyesületek, alapítványok működtetéséről tartott előadást. /Bartos Lóránt: Családszervezetek aggodalma, javaslata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2003. december 3.
Huszonöt tagúra bővült választmánnyal kezdheti el - újra - elnöki tevékenységét Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ szervezet élén. Az elmúlt hétvégén lezajlott tisztújító közgyűlésen a háromszéki honatyát újraválaszották. Az ügyvezető elnöki teendőket Török Sándor, a város polgármestere látja el. /Kibővült választmány - új-régi elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2004. március 23.
Csaknem másfél ezer hektár erdő került vissza Kézdivásárhely tulajdonába. Az 1968-as megyésítés következtében ugyanis több ezer hektár föld és erdőterület került át Háromszékről a szomszédos megyékhez: Vrancea, Bákó megye birtokolja a székelyek örökségének egy részét. Ozsdola és Gelence után Kézdivásárhely is több ízben próbálta meg visszaszerezni azt az összefüggő erdőterületet, amely a Bákó megyei Szaloncfürdőt (Slanic Moldova) gazdagította, jóllehet egy 1939-es telekkönyvben található bejegyzés szerint a kérdéses terület „Kézdivásárhely város javára bekebeleztetik”. Végül a Bákó megyei tulajdonmegállapító bizottság pozitív döntést hozott a kézdivásárhelyi tanács kérését illetően, és így 1470 hektár kerül vissza a jogos tulajdonoshoz. Török Sándor polgármester szerint a város költségvetésében hozzávetőlegesen hárommilliárd lejes többletet jelent majd a zöld arannyal való gazdálkodásból származó bevétel. Török szerint a pénzen kívül erkölcsi elégtételt is jelentett a bákóiak döntése, hiszen ismét birtokukba vehetik az egykori tulajdont az ezeréves határig. A Nagy Sándor hegycsúcs keleti lábánál található erdő egyetlen tömbben van, nagyon gazdag állatállományban, és az utolsó néhány évben nem végeztek rajta tarvágást. /Bartos Lóránt: Megegyeztek a Bákó megyeiekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2004. június 7.
Kézdivásárhelyen a szavazók aránya 43,7 százalék volt. Török Sándor jelenlegi polgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje fölényes győzelmet aratott. Kézdiszentkereszten Jakab Edit, az RMDSZ jelöltje győzött. /(Iochom): Török Sándor győzött (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./
2004. június 10.
Kézdivásárhelyen Török Sándor RMDSZ-es jelöltet választották polgármesternek. A kézdivásárhelyi városi tanács tagjai mind az RMDSZ jelöltjei. Az egyetlen város az országban, ahol csak RMDSZ-jelöltek kaptak mandátumot. /(Gyergyai Csaba): Kézdivásárhely egyedi eset az országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2004. szeptember 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 15-én hivatalos látogatást tett Kézdivásárhelyen, szülővárosában. Megjelent a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanévnyitóján. Ünnepi beszédében a líceum diákjait az itthon maradásra szólította fel. Az eseményen jelen volt Tamás Sándor képviselő, Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere, Ferencz Attila alpolgármester, Baka Tamás a megyei tanács alelnöke, valamint Bokor Tibor, a líceum igazgatója. Államfőjelöltként személyesen, és az RMDSZ számára is prioritás a Székelyföld fellendítése, jelentette ki az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ fontosnak tartja az autonómiát, de mindezt a többség és a kisebbség közötti együttműködés révén látja megvalósíthatónak. /(Gáll Zoltán / Csernik Attila): A szövetségi elnök hazalátogatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Kézdivásárhely öt középiskolájának 112 osztályában 2895 diák kezdte meg az új tanévet. A Nagy Mózes Elméleti Líceum harminchét osztálya 950, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ negyvenhárom osztálya 1073, az Apor Péter Iskolaközpont tizenkét osztálya 330, a Református Kollégium nyolc osztálya 212, a Bod Péter Tanítóképző tizenkét osztálya pedig 330 tanulóval indult. . /Iochom István: Markó Béla a Nagy Mózes Líceumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2005. március 16.
A jövő az ifjainkban rejlik, értük és velük kell kardot rántani – hangzott el március 15-én Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron téren tízezres tömeg előtt, Török Sándor, kézdivásárhelyi polgármester beszédében. A rendezvény főszónoka Zsidó László, a Nagy Mózes Gimnázium diákja, a Zúg Március szónokverseny nyertese volt. Tamás Sándor képviselő mondott beszédet, kihangsúlyozva a háromszékiek példaértékű összefogását. A felsőháromszéki települések lovas-szekeres felvonulói zászlókat lengetve, forradalmi dalokat énekelve vonultak fel. Az ünnepségről a Duna Televízió megalakulása óta immár harmadszor – fél órát sugárzott élő adásban. /(Báthor Zsolt): Kézdivásárhelyen a márciusi ifjaké volt a főszerep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2005. május 9.
Május 6-án ünnepelte 325 éves évfordulóját a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. Bokor Tibor, a gimnázium igazgatója, majd a céhes város polgármestere, Török Sándor, illetve Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő méltatta az iskola múltját és jelenét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a gimnázium egykori diákjaként elmondta, hogy iskolája sajátos örökséggel bocsátotta pályájára. Példaértékű a Nagy Mózes Gimnázium, amely mindmáig méltóképen ötvözte a hagyományőrzést és korszerűséget. /325 éves a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2005. augusztus 26.
A Kézdivásárhelyhez tartozó Sárfalván most nincs olyan kút, amelyből ivóvizet lehet meríteni, a pincék nagy részében víz áll, néhány házat az összeomlás veszélye fenyeget. Néhány utcában és udvaron másfél-kétméteres a víz. A pincékből kiszivattyúzott víz néhány óra leforgása alatt újratermelődik. A belvíz mocsarasodik, iszonyú bűzt áraszt. Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere húszmillió lejt ajánlott fel a helyzet orvoslására, de a négyszáz méteres levezető árok kiásásához ez távolról sem elegendő. A helybeliek kétségbe vannak esve, egy portán a drága pénzen megvásárolt kazán áll víz. /Bartos Lóránt: Víztenger Sárfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./
2006. február 15.
Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2006. február 22.
Február 22-én Ozsdolán tartották a kézdiszéki polgármesterek havi találkozóját. A kisrégiós társulások kapcsán Kovács Géza, Ozsdola polgármestere bejelentette: ők Bereckkel és Lemhénnyel fognak össze, kilépnek a gelencei kisrégióból, mivel őket minden szál együvé köti. Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester kifejtette: nincs értelme feldarabolódni, hiszen Kézdi-Orbaiszék évszázadok óta külön régiót alkot, és ezt a rendet fenn kellene a továbbiakban is tartani. A jelen levő polgármesterek közös beadványt fogalmaztak meg, melyben arra kérik a megye prefektusát és rendőrfőkapitányát, hogy a kézdiszéki települések rendőrőrseinek épületeire is kerüljön ki a magyar nyelvű tábla. Azt is kérik, hogy a kézdiszéki vasútállomásokra is kerüljön fel a kétnyelvű helységtábla. Utóbbi közös levelük egyik címzettje Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, aki az érdekvédelmi szövetség 2004-es kampánya során erre ígéretet tett. /(Iochom): Magyar nyelvű feliratot a rendőrségi épületekre és a vasútállomásokra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
2006. március 20.
Egy évtizeddel ezelőtt március 15-én jelent meg Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó második sorozatának első száma. Erre emlékeztek a hét végén. Kocsis Károly, az új sorozat elindítója, aki a lap társtulajdonosa és igazgatója, kiemelte Török Sándor /ma polgármester/ támogatását. „Annak idején jómagam is részt vettem a Székely Újság szerkesztésében, megszűnte után nem hagyhattuk Felső-Háromszéket lap nélkül” – vallotta. A kezdetben kéthetente, Kézdivásárhelyen és környékén megjelenő lap ma már 24 oldalasan kerül az olvasó asztalára – egész Háromszéken, Erdővidéken, sőt Barcaságban és Csíkban is. /Bokod Gábor: Tízéves a „hadiújság”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2006. október 16.
Október 15-én ünnepséget szervezett az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából az RMDSZ, valamint Bögöz község önkormányzata, s erre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. – Minden gazdasági és kulturális feltétel adott Székelyföld területi autonómiájához, amelyet a romániai magyarság nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akar megvalósítani – hangsúlyozta Agyagfalván Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az agyagfalvi ünnepre nem jött el sem Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke (arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót), sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, mert nem kapott módot a felszólalásra. Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. /Székelyföld területi autonómiájáért szálltak síkra Agyagfalván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Markó Béla kiemelte: „Sem Erdély, sem ezen belül a Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép... Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának!”. „A székelység megmaradásának receptje pedig szerintünk egyszerű: egység és önállóság. Ha ezt a két célt érvényesíteni tudjuk, megmaradunk és gyarapodni fogunk.” Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért. Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertek, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért!” A székely székek nevében felszólaló polgármesterek – Török Sándor, Albert Álmos, Ráduly Róbert, Laczkó Albert Endre, Péter Ferenc és Benyovszki Lajos – szintén az autonómia érdekében történő összefogás szükségességét emelték ki. Bekiabálásokkal próbálták időnként megszakítani Markó Béla beszédét Agyagfalván. A letiltott színpadi beszéd című, Csapónak a rendezvényen felolvasásra szánt beszédének szövegét osztogatták a tömegben. /Domokos Péter: Agyagfalvi lecke az összefogásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Agyagfalván a református templomban istentisztelettel kezdődött az ünnepség. A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévő emlékműhöz Markó Béla és a kíséretében lévő Hargita megyei RMDSZ-képviselők és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevők. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítőleg azonos számban voltak. Markó Béla kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az ő meggyőzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. Markó bejelentette: kész együttműködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel is. /Kovács Csaba: Markó Béla–Csapó József-párbeszéd a láthatáron? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2007. március 15.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban március 14-én elkezdődtek a március 15-ének szentelt ünnepségek. Új emléktáblát avatott neves tanárainak a kollégium Szathmáry Gyula, Nemes János, dr. Vita Zsigmond, Biális János és Siposs Árpád nevével. Az ókollégium (Bagolyvár) falát ékesítő márványtáblák történetéről Pópa Tibor lelkipásztor emlékezett meg. A név nélküli, aranybetűkkel írott táblák Jakab Zsigmond református lelkipásztor és Török Sándor enyedi vén diák kezdeményezésére a 80-as évek elején készültek. 1984-ben, jobb időkre várva, a templom lépcsője alatt rejtegették őket. Az iskola öt tanárának munkásságát Józsa Miklós ny. tanár méltatta. Az egyik legismertebb közülük a Nagyenyeden született Vita Zsigmond /1906-1998/, a kollégium tanítványa, tanára, tudományos kutatója. 1928-tól két és fél évtizeden át a kollégium francia–magyar szakos tanára. Az 50-es években származása miatt katedrájától eltávolították, az internálótábor pokla után Enyedre visszakerülve, nyugdíjba vonulásáig a kollégiumi könyvtár könyvtárosa, élete végéig tudományos kutatója. Tollából mintegy 250 tanulmány, cikk, közlemény látott napvilágot. 1968-ban jelent meg a Tudománnyal és cselekedettel, 1972-ben az Áprily Lajos monográfiája, 1976-ban a Jókai Erdélyben, 1983-ban a Művelődés és népszolgálat, 1986-ban Az enyedi kohó című kötete. 1998-ban tanítványa és felfedezettje, Sütő András így búcsúztatta: “Leszünk, míg Bethlen Gábor vára áll, míg fennmaradásunk szellemőrségében olyan férfiak, harcosok leszünk, amilyen te voltál. ” /Takács Ildikó: Március 15-i ünnepségek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2007. március 16.
„Merjünk álmodni és hinni. Merjük megálmodni vágyainkat, és utána próbáljuk is azokat megvalósítani” – buzdított Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepség vezérszónoka, Borbély László, területrendezési miniszter. Leszögezte: 17 év után sem elég érett Románia egy igazi demokráciára. A hagyományőrző csoportok felvonulásával kezdődött március 15-ének megünneplése Kézdivásárhelyen. Török Sándor polgármester és Nagy Zsolt, informatikai és távközlési miniszter mondtak beszédet. A miniszter kiemelte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a haladás, modernizáció mellett a hagyományok megőrzése. Sepsiszentgyörgyön is felvonultak hagyományőrzők, majd beszédet mondott Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és Albert Álmos polgármester. „1848-49-ben nemcsak a magyar szabadságért folytak a harcok, hanem a világ szabadságáért is” – mondta Nagy Zsolt miniszter a Nyergestetőn tartott megemlékező ünnepségen. /Bögözi Attila, Domokos Péter, Horváth István: „Egy igazi európai tavaszt ünnepelhetünk“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
